Azt gondolom, hogy ezzel a témával (sorozatok) volna érdemes kezdeni. Amennyire látom az újfajta (már hogy számomra új) érettségiben mindig van olyan feladat, ami ebbe a témakörbe tartozik. Nem egy szuperbonyolult témakör, úgyhogy arra jó lesz, hogy elkezdjük vele kitapasztalni, hogy hogyan tudjuk ezt a blogolós, msn-ezős módszert használni.
Akkor belevágok...
A sorozatnak van precíz matematikai definíciója is, de erre nekünk egy középszintű érettségihez vajmi kevés szükségünk van, úgyhogy most a készüléshez elég lesz úgy gondolni a sorozat fogalmára, hogy az jó sok szám egymás után. A következők ezek szerint mind sorozatok:
6, 7, 8, 9, 10, ...
vagy
100, 200, 300, 400, 500, ...
vagy
6, 0, -1, 6, 0, -1, 6, 0, -1, 6, 0, -1,...
vagy
3, 2, 1, 0, -1, -2, -3, -4, -5, ...
vagy
1, 1000, 45, 2, 367, 1, 1, 456, ...
vagy
1, -1, 1, -1, 1, -1, 1, -1, ...
vagy
0.1, 0.3, 0.6, 0.4, 0.1, 0.1, 0.2, ...
és nyilván még rengeteget lehetne felírni.
Sorozatokra a való életben is lehet szép számmal példákat találni. Sorozatot kapunk, ha:
- kiszámítjuk, és feljegyezzük minden nap az aznapi átlaghőmérsékletet,
- mégnézzük és feljegyezzük a tőzsdén a forint árfolymát minden nap délben,
- végigkövetjük egy internetes oldal látogatottságát napi bontásban,
- megmérjük vagy kiszámítjuk, hogy melyik nap milyen hosszú a nappal,
- felsoroljuk, hogy az osztályban kinek hanyasa van fizikából,
- felsoroljuk az atomok tömegét.
Természetesen ez a sor is folytatható tetszőleges hosszúságban. Azt gondolom, hogy léphetünk tovább.
A középiskolai matematika összesen kétféle sorozattal foglalkozik részletesebben. Az érettségihez nekünk is elég lesz, ha ezzel a kettővel ismerkedünk meg. Ezek:
- a számtani sorozat és
- a mértani sorozat.
Ezzel a kettővel kell nekünk is részletesebben foglalkoznunk.
